Ez a két fogalom gyakran összemosódik, sőt szinonimaként is használják, pedig hatalmas különbség van a kettő között, ugyanis a meditáció alapvetően munka, nem pihenés (szemben a relaxációval ahol a regenerálódás a kívánt cél).

A hétköznapi életben, néhány munkakörtől eltekintve, elég pontosan észleljük, mikor dolgozunk és mikor lazítunk, módosult tudatállapotot megcélzó gyakorlatoknál viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet. Meditációban a koncentrált figyelem és az ellazultság egyszerre van jelen. Ez a két állapot elsőre egymást kizárónak tűnhet, olyan halmazoknak, amiknek nincs közös metszetük. Lelki szemeink előtt az összpontosítás fogalmára kidagadó erek, kitágult pupilla, megfeszült izmok jelenhetnek meg, viszont ha az ellazultság szóra gondolunk, kisimult ráncok és egy kényelmes fotel képe ugrik be. A módosult tudatállapot azért módosult, mert a megszokottól eltérően alakulnak a dolgok, és megvalósulhat a feszültségmentes koncentráció. Meditációban nem avatkozunk be a folyamatokba, csak megfigyelünk. Ettől egyetlen esetben térhetünk el, ha befeszülést érzünk izmainkban, finoman kiengedjük az összehúzódást és visszatérünk nyugalmi állapotba, majd folytatjuk a gyakorlást.

A mozdulatlanság fenntartása és a koncentráció kimondottan energiaigényes foglalatosság. Nem ajánlott fáradtan gyakorolni, pihenés céljából nekikezdeni meg egyenesen kontraproduktív. Regenerálódásra legjobb a relaxáció, felfrissülésre meg a rövid feszítés/nyújtás alapú testmozgás javallott, de lehet a kettőt ötvözni is, az a progresszív relaxáció, de ez a téma egy külön posztot kap majd hamarosan.